Szabó Lajos dr. tanár, gimnáziumigazgató, nagykunsági helytörténész
A történelmi Nagykunságban, Kunhegyesen szegényparaszti családban született Dr. Szabó Lajos 1938. augusztus 30-án . (Szülei: Szabó Lajos, Pál Mária) Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Kisújszálláson, az egyetemet Debrecenben (KLTE: 1956-1961) és Budapesten (ELTE: 1979- 1982) végezte. 1962-ben megnősült, felesége Kása Judit nyugalmazott gimnáziumi tanár. Lajos (1963-) és Ákos (1968-) fia diplomát szerzett.
Szakképzettsége : történelem, földrajz szakos középiskolai tanár (1961 KLTE); népművelő (1961 KLTE); pedagógiai (nevelésszociológiai) előadó (1982 ELTE)
Tanított szaktárgyai : logika, lélektan, földrajz, filozófia, gazdasági ismeretek, művészettörténet, történelem. Érettségi elnök volt 1968-2003-ig.
Bölcsészdoktori címet szerzett : közép- és újkori magyar történelemből 1968-ban.
Disszertációja: Kunhegyesi szegények és tanácsbeliek ellentéte a XVIII.-XIX. sz. fordulóján (kéziratban)
Munkahelyének és beosztásainak alakulása 1961-1999 között: főhivatású nevelő (1961-1967) Kisújszállás, Móricz Zsigmond Gimnázium és Kollégium; kollégiumigazgató, kollégiumvezető (1967-1987) Kisújszállás, Móricz Zsigmond Gimn. és Kollégium; Szolnok megyei kollégiumi szakfelügyelő (1976-1988); gimnázium és szakközépiskola igazgató (1988-1992) Kunhegyes; országgyűlési képviselő, (1990-1994) az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság tagja; tankerületi igazgató (1992-1994) Jász – Nagykun -, Szolnok, Pest, Nógrád megye; gimnáziumigazgató (1994-1999) Törökszentmiklós, Bercsényi Miklós Gimnázium
A tanítással telt nyugdíjas éveket is beleszámolva, 43 évig tanított gimnáziumban és szakközépiskolában.
Szakmai és egyéb elismerései : Apáczai Csere János-díj és kitüntetés (1976); Pro Urbe Kisújszállás kitüntetés (1984); Nagykunságért-díj (1989); Bercsényi Miklós-díj (1999); Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai-díj (2001); Pro Cultura Kunhegyes (2002); Illéssy János-díj (2004)
Tudományos konferenciákon való közreműködései Kunhegyes és Kisújszállás képviseletében : Jászkunságiak Bácskába települése (1986) Kisújszállás; Áldás és átok a víz (1987) Kisújszállás; Várostörténeti konferencia (1989) Kunhegyes; 1848/49 emlékezete a Nagykunságban (1992) Kisújszállás; Koronakerti centenárium (2002) Kisújszállás
Dr. Szabó Lajos munkássága sokoldalú, gazdag és színes, amelynek színtere Kisújszállás, Kunhegyes, és Törökszentmiklós városokhoz, s azok vonzáskörzetéhez ezer szállal kapcsolódik.
1967-től a Magyar Pedagógiai Társaság, 1970-től a Debreceni Akadémiai Bizottság tagja. Kiemelendő, hogy hivatali munkája mellett szenvedélyes és elkötelezett kutatója a szűkebb és tágabb szülőföldnek, a Nagykunság-vidéknek. Kutatási tevékenységére jellemző a szakmai igényesség és kimunkáltság. Pályája során több száz szakcikket közölt , elsősorban a helyi lapokban (Karcagi Kunhalom, Hírmondó, Kisújszállási Kisbíró, Kisúji Szabad Szó, Kunhegyesi Hírvivő, Kunhegyesi Híradó, JNSZ-Megyei Néplap.) Felelős szerkesztője volt a Törökszentmiklós és Vidéke című havilapnak (1996-1999). Tudományos körökben mintegy 35-40 levéltári kutatásokon alapuló forrástanulmányát tartják nyilván, amelyek önálló kötetekben, vagy szakmai folyóiratokban jelentek meg (Damjanich János Múzeum Évkönyvei, Jászkunság, Zounuk, Szolnok Megyei Levéltár Évkönyvei, Tisicum, középiskolai évkönyvek, kalendáriumok...) Számos általa szaklektorált és szerkesztett tanulmány, kötet látott napvilágot. Forrástanulmányai közül különös figyelmet érdemelnek az alábbiak, melyeket a szerző büszkén emlegetett:
A fiatal Arany János segédtanító kisújszállási tantestülete (1967), A ,,Mirhó gáttyának" építése 1787-1788, A kunhegyesi református nagytemplom építésének története 1827-1848, Kunhegyesi „földtelen emberek" Feketicsre költözése 1785-ben, mely az újvidéki Fórum Kiadó gondozásában is megjelent, Kisújszállásiak Pacsérra települése 1786-ban, Redemptió és Kunhegyes, Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében, A kisújszállási közös határ használata a XVIII. század második felében, Aszály a Nagykunságban a XVIII. század végén, Fejezetek Kisújszállás történetéből (1969 - közös Zsoldos Istvánnal), A kunhegyesi Református Iskola redemptió utáni története: 1745-1852.
Kiemelkedő munkája, melyen húsz évig dolgozott : Kisújszállás története a XVI. századtól a XIX. első negyedéig (Kisújszállás, 1987. 300 oldal).
Dr. Szabó Lajos - évtizedek óta - megyeszerte elismert előadó, ünnepi szónok és kiállítások sorának megnyitója volt Tiszafüredtől Karcagig, Jászberénytől Tiszaföldvárig, Karcagtól Törökszentmiklósig, Abádszalóktól Kisújszállásig. 1989-ben a kunok bejövetelének 750. évfordulója alkalmából rendezett nagykunsági ünnepségek egyik fő szervezője volt (előadások, műsorok, kopjafák).
Példaértékű és egyedülálló megyénkben az a szerkesztői, írói és kutatómunka, amelyet dr. Szabó Lajos a Kunhegyesi Nagykun Kalendárium évkönyv készítésével vállalt. Eddig 13 kötet, (mintegy 3900 oldalon) jelent meg, melyek népszerűsége évről-évre nő azzal, hogy a cseppben mutatva meg a tengert - valóságos kincsesbányája a helyi és nagykunsági ismereteknek.
Dr. Szabó Lajos forrástanulmányival jelentős hatást gyakorolt környezetére, szakmai pályatársaira, tanítványaira és személyes példájával - politikai kockázatot is vállalva nagy érdemeket szerzett a bácskai Feketics és Kunhegyes, Pacsér és Kisújszállás közötti történeti kapcsolatok megújításában. Kunhegyesen úttörő szerepet vállalt a helyi születésű Nagy László (1816-1875), a magyar gyermekpszichológia atyja életének és munkásságának feltárásában. Kezdeményezésére vette fel a gimnázium és szakközépiskola Nagy László nevét (1989). Felkutatta a Barabás Miklós által készített Nagy László festményt, domborművet készíttetett róla (Czobor Sándor szobrászművész), amit az iskolaépület belső falán helyeztek el. Ugyanő kutatta a kunhegyesi születésű, világhírű matematikus, Szegő Gábor (1895-1985) életét és munkásságát, akinek mellszobrot állítottak a városi könyvtár előtt (az avató beszedet ő mondta). Törökszentmiklósi igazgatósága szintén maradandó eredményeket produkált. A gimnázium udvarán szobrot állítottak Bercsényi Miklósnak (Györfi Sándor szobrászművész). Gyönyörű Bercsényi domborművet helyeztek el az iskolaépület Almásy utcai homlokzatán (Györfi Sándor). Dr. Szabó Lajos alapítója a Bercsényi Miklós-díjnak , melyet évről-évre a legkiválóbb pedagógusok, diákok, iskolatámogatók kaphatnak meg. Igazgatósága idején testvérkapcsolat épült ki a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum között.
Kisújszálláson - feleségével együtt - évtizedeken át nívós kultúrmunkával alkottak maradandó értékeket (versmondás, színjátszás). Kezdeményezője és megvalósítója az 1956- os kisújszállási forradalmi események kutatásának, melynek eredményét három kiadványban (Kisújszállási 56) tette közzé. Terv: az 50. éves évfordulóra szerény, képes kiadvány megjelentetése a kisújszállási 56-os események ápolásáról. Svédgránitból elkészült az obeliszk emlékmű, és az emlékpark is, amely felemelő október 23-i ünnepségek színhelyévé vált.
Számottevő érdemi része van Illéssy János életének és munkásságának közkinccsé tételében, valamint mellszobrának elkészíttetésében (Györfi Sándor), felavatásában. E szobor ma Kisújszállás város egyik ékessége.
Pedagógiai és nagykuntörténet kutatói munkásságát számos elismerés fémjelzi. Legutóbb a Pro Cultura Kunhegyes (2002) és a nagykun kapitányok által adományozott Illéssy János-díj (2004) birtokosa lett.
Egészségi állapota 2003-ban alapvetően megrendült, de harcban az életért - maradék erejével dolgozott tovább a kórházi ágyban is, és felépülésében bízva és remélve otthonában, szerettei körében életének utolsó percéig, 2004. május 22-én bekövetkezett haláláig.
Főbb szakmai forrástanulmányainak és kunhegyesi írásainak jegyzéke:
• A kunhegyesi szegények és redemptusok ellentéte a XVIII/XIX. sz. fordulóján /Szolnok, 1966., Szolnok megyei Múzeumi Adattár 4., 85/
• A fiatal Arany János Kisújszálláson /Jászkunság, 1967/
• Kisújszállás népének küzdelme "életének jobb móddal való folytatásáért". /In.: Dr. Szabó Lajos - Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből, Szolnok, 1969., 5-50./
-A "Mirhó Gáttyának építése" /Adatok a Tisza II. előtörténetéhez. /Damjanich János Múzeum Évkönyve, 1973./, In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1997. 62-73. p.
- A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium története 1717-1894.
- A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve, 1966/67.
• A kisújszállási Móricz Zsigmond Középiskolás Kollégium története 1929-1979. Jubileumi évkönyv Móricz. Zsigmond születésének 100., a Kollégium létrejöttének 50. évfordulója alkalmából, Szolnok, 1979., 152-211.
• A kunhegyesi református nagytemplom építésének története /Jászkunság, 1975. május/ Különnyomatban is: A kunhegyesi műemléki ref. templom építésének krónikája/
• Kunhegyes fejlődéstörténeti íve a visszatelepüléstől a mezővárossá válásig: 1711-1811. /In.: Tanulmányok a 700 éves Kunhegyesről, Szolnok, 1989., 31- 47./
• "Patsírra költözendő szegínysig" /Kisújszállásiak Bácskába települése 1786- ban /In.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján, Kisújszállás, 1986. ápr. 19-20., 7-36./
- Kunhegyesi "földtelen emberek Feketitsre" költözése 1785-ben /U. o., 37-65./, In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1994. 45-70. p., In: A megtartó egyház. Fórum K. 1997. 16-37. p.
• Kisújszállás története a XVI. századtól a XIX. század első negyedéig /Kisújszállás, 1987., 300./
• Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. sz. második felében /Conventiók, bérek, jövedelmek/, Zounuk, Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Szolnok, 1987., 29- 63./
• Aszály a Nagykunságban a XVIII. sz. végén /U. o., 1991., 99-112./
• A kisújszállási közös határ használata a XVIII. sz. második felében /In.: A szü lőföld szolgálatában, Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére, Szolnok, 1994., 105-116./
• Adatok a kunhegyesi iskola redempció utáni történetéhez /Megjelent a kunhegyesi llosvai Varga István Művelődési Központ kiadványaként az Orszá gos Iskolatörténeti Emlékbizottság támogatásával, Kunhegyes, 1996., 27. l./ . E tanulmánya megjelent még: Zounuk 15. Levéltári Évkönyv, Szolnok, 2000. 95-122. p., Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1996. 77-103. p.
• Redemptió és Kunhegyes. In. Tisicum XII. köt. (2001), In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1995. 58-69. p.
• A háborús időszak „engedetlenségei” Kunhegyesen a „francia világ” elleni harc időszakában. In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1999. 50-62. p.
• Kun László emlékezete. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 2002. 66-69. p.
• A tanyákról. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 2001. 85-87. p.
• Egy vándormesterség nyomában. In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 2004. 116-118. p.
• 1956 a résztvevő és a szaktanár szemével. In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 2003. 130-132. p.
• A mezővárossá fejlődő Kunhegyes lakosságának adózása (1711-1811). In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1993. 51-53. p.
• Kunhegyes újratelepülése. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1992. 39-44. p.
• Nagy László a mienk. In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1995. 70-73. p.
• Kunhegyes város földrajzáról. In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1997. 53-61. p.
• Kunhegyes földrajzi monográfiája. 1960. Kézirat. Debreceni Kossuth L. Tud. Egy. Földrajzi Intézete. 112 p.
Prózai írásaiból, vallomásaiból:
Az iskolapadtól a katedráig. In. Diákélet: A Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola KISZ szervezetének lapja. IX. évf. 2. sz. 1973. nov.-dec. 5. old .
Itt születtem, innen indult pályám. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1992. 65-67. p.
Ki a kunhegyesi? In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1995. 175-176. p.; Szavak szárnyán (Kunhegyesi irodalmi antológia) Kunhegyes, 2004.
Újvárosi emlék. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 2000. 138-139. p.
Riport vele:
Szentpéteriné Lévai Mária: A szerkesztő megszólal: dr. Szabó Lajos. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 2001. 108-111. p.
Richter Károly: Félidőben: Beszélgetés dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselővel. In. Kunhegyesi Nagykun Kalendárium 1993. 96-99. p.; Kunhegyesi Hírvivő 1992. augusztus. 5. old.