Nagy László reformpedagógusról

1816. június 7-én született Kunhegyesen Nagy László (bokszegi, királyi tanácsos és tanfelügyelő), akinek családjában a tanító-tanári foglalkozás 1778-193 l-ig folyamatos volt.

Édesapja „borsovai” Nagy András (1786-1831) lánytanítóként 1812- 1831-ig, haláláig tanított Kunhegyesen. Édesanyja Szalós Julianna (1792-1832), Szalós János helybeli lánytanító leánya volt, aki (1778-1810) 32 éven át tanította betűvetésre, éneklés re és olvasásra a kunhegyesi lánytanulókat.

Gyermekévei nek színhelye és otthona a kunhegyesi „Felső végesi” lány iskola szolgálati lakása volt. Kunhegyesen végezte el az elemi iskolát és a la tin nyelvben való jártasságot is itt szerezte meg.

1829-től Debrecenben folytatta gimnáziumi tanulmányait. 1832-től a nagykőrösi főgimnáziumban szerezte meg a középfokú képzéshez kapcsolódó bölcseleti tudást. Szigeti Warga János volt ekkor a nagykőrösi főgimnázium igazgatója, aki től neveléstudományt is tanult Nagy László, mely nagy hatással volt rá későbbi munkásságában is. A főgimnázium dalegy letének elnöke is volt.

Közben szüleinek halála mélyen megrendítette, s kétségessé vált tanulmánya inak folytatása is. Édesapja 1831-ben a kolerajárványban meghalt, édesanyja pedig 1832-ben tüdőbetegségben. Tanulmányainak folytatásában Lajos bátyja segí tette (aki ekkor már negyedéves volt Debrecenben), mert elhalt apja helyébe lé pett lánytanítóként és vállalta árva testvéreinek gondozását.

Nagy László jogi és hittani tanfolyamra Debrecenbe tért vissza, s ott végzett 1838-ban. Ezután három évig volt Érmihályfalván rektor, majd magántanárságot vállalt a Bihar megyei Gencsy családnál. Szabadidejét a nevelés- és tanítástan el méleti és gyakorlati tanulmányozására fordította.

1852-ben meghívták a kisújszállási algimnázium igazgató-tanárának, ahol kezdetben egyedül tanított. Sikeres szervezőmunkájának eredményeként elérte a négy osztályos algimnáziumi nyilvános vizsgát saját iskolájában és megvalósította a szakrendszerű oktatást, s már hatodmagával tanított. Kisújszálláson számtant és fizikát, görög és német nyelvet tanított. Itt alapított családot is. A kisújszállási „ónodi” Veres Máriát vet te feleségül . Itt született gyermeke, ifj. Nagy László (1857-1931), akiből apja nyomdokain haladva, sőt túlszárnyalva, nem zetközileg is elismert pedagógus lett.

Az 1896-os kisújszállási értesítő a következőket írta id. Nagy Lászlóról: „kitű nő érzékkel bíró pedagógus, alaposan képzett tanár volt. Mint igazgató-tanár szelíd, megnyerő modorával, őszinte ügyszeretetével nagy befolyást gyakorolt az ellentétek kiegyenlítésére s az erők egyesítésére.”

1858-ban a nagykőrösi evangélikus református tanítóképző igazgatójává választották meg. Ez az intézet az ő vezetése alatt az országban az egyik elsőrangú pe dagógiai intézetek egyike lett. Heti 13-15 órában tanított mennyiségtant és ter mészettudományt, magyar nyelvet és neveléstant. Nagy tekintélyt szerzett magának a tanítók képzése érdekében írt tankönyveivel. Pl. Beszéd és értelemgyakorlatok a helv. hitv. népiskolákbani használatra . Tanítóknak vezérkönyvül, tanmódszeres modorban 1863-ban Sárospatakon megjelent munkája olyan sikeres lett, hogy 1865-ben a helvét hitvallásúak egyetemes tanbizottsága első díjjal jutalmazta és tankönyvül fölvette az összes népiskolák ba. E a műnek az 1869-ben átdolgozott kiadását a közoktatási kormány is elfo gadta, államdíjjal jutalmazta, s tankönyvvé nyilvánította országosan a szerző ál tal hozzácsatolt Vezérkönyvvel együtt. ( Vezérkönyv a beszéd és értelemgyakorlatok tanításában a népiskolák I. és II. oszt. számára. Buda, 1870. ) Tankönyveit évtizedekig használták a népiskola I.-IV. osztályában, s lefor dították német, szlovák és vend nyelvre.

Neveléselméleti cikkei a Protestáns Népiskolai Közlönyben (melyet szerkesz tett is 1866-ban) és a Néptanítók Lapjában jelentek meg.

A népiskolai törvény (1868) kidolgozásában és végrehajtásában részt vett Gönczy Pál államtitkár barátjával. A tanfelügyelői intézmény megszervezése után báró Eötvös József felhívására átvette a Tolna-Baranya megyei tankerületek vezetését.

1872-ben a Pest megyei tanfelügyelőségre helyezték át. 1874-től megbízták a Jászkun kerületi tanfelügyelőséggel is, s királyi tanácsos címmel tüntették ki.

Korának jeles személyiségeivel széleskörű magánkapcsolatban állt. Iskolatár sa, tanártársa és barátja volt Arany Jánosnak.

Egykori tanítványai és tisztelői Barabás Miklóssal festtették meg életnagyságú arcképét.

1875. május 6-án - „a túlságos munkateher is siettette végét” - halt meg Budapesten.

Nagy László pedagógus (1816- 1875 ) nevét 1989. június 2-án dr. Szabó Lajos kutatása nyomán és igazgatósága idején ünnepélyes keretek között vette fel a kunhegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola (ma: Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium)

1994. június 11-én a helyi gimnáziumi oktatás 30. évfordulóján Nagy László emlékének az iskola a jeles pedagógus domborművének (Czobor Sándor kisújszállási képzőművész alkotása) felavatásával tisztelgett, melyet az isko la előcsarnokának falán helyeztek el. A tantestület az iskola fennállásának 35. évfordulóján Nagy László-emléknapokat szervezett. Egy hétig tartó rendezvénysorozat keretében (1999. április 12-17-ig) tisztelgett névadója emlékének, s elhatározta, hogy ezentúl évenként megrendezésre kerül ez az eseménysorozat.