Lengyel Andor pedagógus, amatőr művész

Mezőcsáton született 1926. január 23-án.

Sárospatakon járt tanítóképzőbe, ahol falukutató feladatokat is végeztek. Az 1940-es évek első felében ide, a főiskolára jártak előadásokat tartani: Szabó Pál, Illyés Gyula, Veres Péter népi írók, akik felvázolták a jövő értelmiség arculatát. Ekkor került közel hozzá a népi kultúra. Csodálattal szemlélte a sajóvölgyi pásztorok bőrdomborító tevékenységét, a Tisza-vidéki pusztai emberek szaru megmunkáló „művészkedését”, s a dunántúli kanászok kobaktök díszítését.
1946-ban szerzett tanítói oklevelet. 1948-tól élt Kunhegyesen, református tanítói, tanári beosztásban dolgozott a Kossuth Úti Általános Iskolában.
1953-ban nősült. Felesége a kunhegyesi születésű Nagy Julianna lett. Egyetlen gyermekük: Andor.
1955-1965-ig a kunhegyesi Járási Tanács Művelődési Osztályának tanulmányi felügyelője lett.
1964-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett.
1965/66-ban megyei szakfelügyelő lett, csökkentett óraszámban tanított, majd 1969-ben visszatért teljes óraszámban tanítani a Kossuth Úti Általános Iskolába.
Az 1960-as évektől „művészkedett”. Főként szaru- és fafaragással, valamint bőrdomborítással foglalkozott. A Népi Iparművészeti Tanács Bíráló bizottsága mintegy 40 db bőrdomborítással, csontfaragással készült munkáját zsűri számmal látta el. Országos faragótáborokba is járt. A kunhegyesi művelődési központban 10 éven át faragó szakkört vezetett.
1977. szeptember 1-jén vonult nyugalomba.
1980 áprilisában a televízió bemutatta szaruból készített munkáit. Bőrből és szaruból alkotott tárgyaival főleg tiszántúli múzeumokban találkozhatunk. Sok helyi, megyei és országos népművészeti kiállításon szerepelt. Bereki, Felső-, Közép-Tiszavidéki motívumokat újított fel munkáin.
1994-ben a művelődési központban láthatták az érdeklődők az amatőr alkotók kiállításán faragott szaruit, bőrből készült használati tárgyait és karcolt kobaktök alkotásait.
Rendszeresen járt országos faragótáborokba.
1995. augusztus 10-én a Szolnok Városi Televízió magazinműsorában mutatták be munkásságát, készítettek vele interjút. Pár nappal később, 1995. augusztus 15-én hunyt el.

Felhasznált irodalom:
Kunhegyesi Nagykun Kalendárium (KNK) 1992. 103. old.,
KNK/1996. 253-254. old.,
KNK/2000. 52. old.)
A kunhegyesi Kossuth Lajos Általános és Speciális Szakiskola története 1995-ig. Szerk. Nagy Zoltán.