Dr. Borbély András tanár  

Kunhegyesen született 1904. március 30-án. Szülei Borbély Miklós és N. Nagy Regina kisparasztok voltak, így gyermekéveinek jó részét tanyán töltötte. Az elemi iskolában kiváló tanuló volt. Tanítója és a református pap unszolására, hosszas családi tanácskozás után a mezőtúri gimnáziumba került internátusba. Édesapja végig katonáskodta az első világháborút, e miatt a család anyagi helyzete leromlott, ezért a IV. gimnázium elvégzése után meg kellett szakítani tanulmányait. Az iskolából kimaradva géplakatos tanoncnak szegődött, és géplakatosként szabadult fel. Ebben az időben ő járt fel naponta a református templomba a toronyórát felhúzni, rendben tartani.

Ezután a kisújszállási gimnázium igazgatója vette pártfogásba, és gyengébb tanulók korrepetálásáért, tanításáért teljes ellátást kapván elvégezte a gimnázium felső négy osztályát. 1924-ben Kisújszálláson érettségizett jelesen. Tanárai ajánlatára a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott, matematika-fizika szakra. Felvételt nyert az Eötvös-kollégiumba, így mentesülve az anyagi gondoktól, egyetemi tanulmányait nyugodt és kedvező körülmények között végezte.

A kötelező tanulmányokat kiegészítve további kollégiumokat hallgatott. Finánczy Ernő tanítványa volt, ő szerettette meg vele a pedagógia tudományát. Ez a körülmény terelgette a pedagógia felé. Korniss és Pauler professzoroknál pedagógiából illetve filozófiából kitűnőre vizsgázott.

1929. április 17-én matematika-fizika szakos tanári oklevelet kapott.

Meghívással régi gimnáziumába, a kisújszállási ref. főgimnáziumba került óraadó tanárnak, és az 1929. szeptemberében beindult „Református Deák Otthon”-ba nevelő tanárnak. 1933-ban nevezték ki rendes tanárnak. „Tanított, oktatott, nevelt. Jó lehetőség volt számára az akkori ifjúsági szervezet, a Bocskai cserkész csapat vezetése, kirándulások, táborozások szervezése, az ország különböző tájegységeinek megismerése, a „cserkész törvények” gyakorlati megvalósítása.” (Idézet Zsoldos István nyug. gimn. tanártól, volt tanítványától.)

A Kisújszálláson töltött tizenöt év alatt a gyakorlati oktató-nevelő munkán kívül foglalkozott elméleti pedagógiával is. A tiszántúliság, és az iskola jellege hozta magával, hogy a debreceni egyetemmel került kapcsolatba. Mitrovics Gyula irányításával dolgozott pár évig.

1936-ban a debreceni egyetemen –a „Gondolatok az érzelmi élet nevelése köréből” című tanulmánya alapján - a neveléstudományok területén summa cum laude eredménnyel doktorrá avatták.

1936. augusztusában megnősült, felesége, Demjén Mária, kisújszállási, ismert kereskedő család gyermeke volt. Egy életen át méltó párja volt férjének. Szerető gondoskodással biztosította számára a családi hátteret, a nyugodt munkához szükséges légkört. Úgy tűnt, hogy véglegesen Kisújszálláson telepednek le. Itt született két gyermekük: 1937-ben Ildikó, és 1943-ban Szabolcs.

Borbély András induló tudományos munkálkodását a második világháború visszavetette. 1939-45 között több ízben teljesített katonai szolgálatot, póttartalékos karpaszományos őrmesterként, gépkocsizó alakulatnál. 1944-ben Borbély András a debreceni Gyakorló Gimnáziumba nyert kinevezést. A háború, a közeledő front miatt azonban a családját már nem tudta az ott kiutalt lakásába költöztetni. 1944. őszén, családját átvitte Kisújszállásról édesanyjához Kunhegyesre. 1945. ápr.23-1946. március 15-ig amerikai, majd francia hadifogságban volt. Ízig-vérig pedagógus volt, az amerikai fogságban tábori iskolát szervezett.

1946. márciusában, amikor szabadulva a hadifogságból hazatért, kénytelen volt szembesülni a háború okozta veszteségekkel. Legnagyobb veszteséget anyai nagybátyjától örökölt 2000 kötetes könyvtár,- és tudományos feljegyzéseinek elvesztése jelentette. „B” listára helyezték, munka nélkül maradt. Kunhegyesen, édesanyja Nagy Regina házában töltött több mint egy év kényszerpihenőt jól kihasználta. Angolul tanult, s szerepet vállalt az 1946/47-es tanévben megalakult kunhegyesi Dolgozó Parasztok Esti iskolájának szervezésében.

1947. őszétől folytathatta pályáját a debreceni Gyakorló Gimnáziumban. Ekkor költözött a családdal együtt Debrecenbe. A Gyakorló Gimnáziumot 1949-ben átalakították Építőipari Technikummá. A technikum tanári karában maradva át kellett állnia a műszaki oktatás igényeinek megfelelő nevelő munkára.

1953-ban a közoktatás kiváló dolgozója kitüntetést kapta.

1954. januárjában kinevezték a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékére. Itt adjunktusként, majd docensként tevékenykedett 1967-es nyugdíjazásáig. A korábbi és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett munkáját a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozattal ismerte el. 1985-ben halt meg.

Élete eredményének könyvelhette el gyermekei emberré válását: lánya építészmérnök, fia vegyészmérnök lett.

Dr. Borbély András publikációi :
•  Ifjúság, élet, iskola. Protestáns Tanügyi Szemle. 1936. 3. sz. 117-121. old.
•  Gondolatok az érzelmi élet nevelése köréből. Kisújszállás. 1936. 76. old.
•  Megjegyzések a műhelygyakorlatokhoz. Köznevelés. 1947. 421-422. old.
•  Ankét a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Felsőoktatási Szemle. 1956. 6. sz.
•  A munkára nevelés kérdései. A pedagógia időszerű kérdései. 1956. 3-4. sz. 44-45. old.
•  A pedagógia rendszerének vázlata. (Durkó Mátyással közös) Pedagógiai Szemle. 1957. 3. sz. 64-69 old.
•  Fegyelemre nevelés, önnevelés az ifjúkorban. (Durkó Mátyással közös) Felsőoktatási Szemle. 1957. 4. sz. 230-241. old.
•  Jutalmazás és büntetés a szocialista fegyelem megteremtésében. (Durkó Mátyással közös) Tankönyvkiadó. 1957. 251. old.
•  Egyetemi hallgatók gyakorlati éve. Felsőoktatási Szemle. 1958. 9. sz. 544. old.
•  Hallgatóink kulturált magatartása. Felsőoktatási Szemle. 1958. 3. sz. 167-175 old.
•  Osztályhoz hű értelmiség nevelésének néhány problémája. Felsőoktatási Szemle. 1959. 5. sz. 299-308. old.
•  Aktivitás a fejlődésben és a nevelésben. Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1961. MTA. 157-193. old.
•  Jutalmazás és büntetés családi és iskolai nevelésünkben. KLTE Acta. VII/1. 1961. 231-252. old.
•  Népművelési szakképzés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Felsőoktatási Szemle. 1962. 6. sz. 355-360. old.
•  A kisgyermek nevelésének néhány kérdése. KLTE Acta. 1964. 2 ív.
•  Jutalmazás és büntetés alapkérdései. 20 ív terjedelem
•  A serdülő nevelésének néhány kérdése. KLTE. Acta. 1966. 39-49. old.
•  Tanárok pályakezdési nehézségeiről. KLTE. Acta. 1967. 43-50. old.

Felhasznált irodalom:

Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban. In. Zounuk: A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. 361-396. old.
Kiss Antalné szül. Borbély Ildikó: 100 éve született dr. Borbély András. In. Kunhegyesi nagykun kalendárium 2004. 150-156. old.